A kert története
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjának otthont adó Pálffy-palotát Pálffy Pálné grófnő megbízásából Ybl Miklós tervezte, és 1867–1869 között épült fel az Ötpacsirta utca és a mai Reviczky utca sarkán. A kor szokásaitól eltérően Ybl nem építette be teljesen a saroktelket: az épület mellett helyet hagyott a kertnek. Az 1867-es engedélyezési terv földszinti alaprajzán jól látható az íves vonalvezetésű, központi kör alakú elemmel szervezett kert. A kert tehát már a palota tervezésekor az építészeti együttes része volt.
Forrás: Budapest Főváros Levéltára, BFL IV.1303.f. VI.168/1870 (VIII-46-154).
A kert történeti térszerkezete napjainkig fennmaradt. Bár környezete és növényzete az elmúlt másfél évszázad során sokat változott, a palota és a hozzá tervezett kert kapcsolata ma is jól érzékelhető.
A kert megújulása
Az Ötpacsirta kert megújításakor abból indultunk ki, amit a hely kínál. A három meglévő fa és a környező épületek erősen meghatározzák a fényviszonyokat: a kert nagy része árnyékos, a világosabb területeket is csak rövid ideig éri közvetlen napsütés. A talaj erősen tömörödött, a csapadékvíz útját pedig szintén a kert sajátosságai alakítják.
Olyan városi tanulókertet szeretnénk kialakítani, ahol a kert gondozása egyben lehetőség a megfigyelésre és a közös tanulásra. Követjük, hogyan jár a nap a kertben, hol marad tovább nedves a talaj, hogyan reagálnak a növények, és miként változik mindez az évszakok során. A kertet fokozatosan, a tapasztalatainkra építve alakítjuk.
A talajjal kezdtük
A kert megújítását a tömörödött talaj javításával kezdtük. A földet fellazítottuk, majd komposztot, granulált szerves trágyát, perlitet, valamint huminsavakban és ásványi anyagokban gazdag talajkondicionálót dolgoztunk bele. Az új növények ültetésekor a gyökerek közelébe mikorrhiza gombákat tartalmazó készítmény is került.
A talajt élő rendszerként kezeljük. A kezdeti talajjavítás után egyre nagyobb szerepet kap a szerves anyag természetes körforgása, a talajtakarás és az állandó növényi borítás. A lehulló lomb és más növényi maradványok egy részét helyben hagyjuk, ahol fokozatosan lebomolhatnak, és élőhelyet is nyújthatnak. Hosszabb távon arra törekszünk, hogy minél kevesebb bolygatással segítsük a talajszerkezet és a talajélet fejlődését.
A víz is része a rendszernek
A talaj és a víz szorosan összetartozik. A szerves anyagban gazdag, növényzettel és talajtakaró anyagokkal fedett talaj segíti a csapadék beszivárgását és a nedvesség megőrzését. Arra törekszünk, hogy a kertbe hulló csapadék minél nagyobb része helyben hasznosuljon.
A kert egyik részén sekély mélyedést alakítottunk ki, ahová páfrányt, tüdőfüvet és indás ínfüvet ültettünk. A növények az első tapasztalataink szerint jól érzik magukat ezen a helyen. A következő időszakban azt vizsgáljuk, hogyan alakul itt a talaj nedvessége a kert más részeihez képest.
A helyhez választjuk a növényeket
A kert különböző részeire azok adottságaihoz illő növényeket választunk. Az árnyékos területeken elsősorban erdei és erdőszegélyi környezethez alkalmazkodó fajok kapnak helyet, a világosabb részekre pedig több virágzó évelő kerül.
Arra is figyelünk, hogy a kert az év minél hosszabb időszakában kínáljon táplálékot és élőhelyet más élőlények számára. A fák, cserjék, lágyszárú évelők és talajtakarók különböző növényzeti szinteket alkotnak; a virágok mellett a termések, magok, szárak és az avar is az élő rendszer részei.
Közben követjük, melyik növény hol érzi jól magát, és tapasztalataink alapján alakítjuk tovább a kertet.
Helyet hagyunk a természetes folyamatoknak
A kertet összefüggő rendszerként alakítjuk, amelyben a talaj, a víz, a növények, az állatvilág és az emberi használat egyaránt szerepet kap. Teret hagyunk az avarnak, az elszáradó növényi részeknek és más természetes elemeknek, amelyek táplálékot, búvó- és telelőhelyet kínálhatnak a kert élőlényeinek. A kert változásait követve a gondozást is folyamatosan az adott helyzethez igazítjuk.
A kert mint vizsgálódási helyszín
A kert változásait egyszerű megfigyelésekkel és összehasonlító vizsgálatokkal követhetjük. Mérhetjük, milyen gyorsan szivárog be a víz a talajba, meddig őrzi a föld a nedvességet, hogyan különböznek az árnyékos és világosabb területek, vagy hogyan változik ugyanaz a növény az évszakok során. Ha ugyanahhoz a helyhez újra és újra visszatérünk, lassan kirajzolódik, hogyan változik a kert. Erre épülnek a Zöldműhely családi és iskolai programjai is: együtt figyelünk meg, mérünk, összehasonlítunk, kérdezünk és keresünk magyarázatokat arra, amit tapasztalunk.
Egy kert, amely folyamatosan alakul
Az Ötpacsirta kert megújulása több évig tartó folyamat. A tapasztalataink évről évre alakítják, hogyan gondozzuk, mit ültetünk, és milyen új kérdéseket teszünk fel. Így a kert maga is folyamatosan változó tanulási térré válik.
Kövesd, hogyan alakul a kert!
A kert változásairól, az új ültetésekről, megfigyeléseinkről és a közös munka tapasztalatairól a Zöldműhely blogján mesélünk.