Szeptember 26-án az Ötpacsirta kertben ezúttal azt fedeztük fel, mi történik a lábunk alatt. A Zöldműhely családi napján a talaj és az avar élővilágát figyeltük meg, közelről ismerkedtünk meg lakóival, és azt kerestük, milyen szerepük van a kert életében.
A nap egy másik évfordulóhoz is kapcsolódott: szeptember 26-án emlékezünk Bartók Béla halálára. Bartók számára a természet egész életében fontos megfigyelési és inspirációs forrás volt. A növények, rovarok és természeti jelenségek iránti érdeklődése jól kapcsolódik ahhoz a figyelemhez, amelyre a Zöldműhely programjai is épülnek: nézzünk közelről arra, ami körülvesz bennünket, vegyük észre az összefüggéseket, és próbáljuk megérteni az élő világ működését.

Mi történik az avar alatt?
A program vendége a Magyar Biológiai Társaság volt, amelynek szakemberei segítségével bepillantást nyerhettünk a talajlakók sokszínű világába. „A talaj: élet.” programjuk keretében kiemelten foglalkoznak a talajélet jelentőségének bemutatásával és népszerűsítésével. A foglalkozás a NoPlanetB európai uniós pályázathoz kapcsolódott, amely a talaj mint élő közeg és a talajlakó élőlények szerepének megismertetését támogatja.
Vendégünk Lazányi Eszter volt, aki az ezerlábúakon keresztül mutatta meg, hogyan lesz a lehullott növényi anyagból fokozatosan újra a talaj részévé váló szerves anyag. Az avar így már nem egyszerűen lehullott levelek halmaza volt: egy folyamatot kezdtünk látni benne, amelyben számtalan élőlény vesz részt.

A gyerekek közelről is megfigyelhették az állatokat, és ebben Eszter kutatói hozzáállása különösen sokat adott a programhoz. Volt, aki először óvatosan közelített hozzájuk, aztán egyre bátrabban figyelte, megérintette, sőt a kezére is engedte őket. A közvetlen tapasztalat sokszor többet jelent bármilyen magyarázatnál: ami elsőre szokatlannak vagy idegennek tűnik, az közelebbről megfigyelve izgalmas élőlénnyé válhat.

A saját kertünk talaja
A felfedezéshez az Ötpacsirta kert is hozzátette a maga „tananyagát”. Megnéztük a saját komposztunkat, és azt kerestük, kik élnek benne, hogyan változik benne a növényi anyag, és mi történik azzal, amit korábban egyszerűen kerti hulladéknak gondolhattunk.
Így az a folyamat, amelyről az ezerlábúak kapcsán beszélgettünk, rögtön összekapcsolódott a kerttel is. A komposztban kézzelfoghatóvá vált, hogy a lebontás, a talajlakók munkája és a növények fejlődése ugyanannak a körforgásnak a részei.

A felfedezésből alkotás lett
A természet megfigyelése után az élményeket alkotásban is tovább lehetett vinni. A MetszésPont műhelyében a résztvevők saját kerti motívumokat tervezhettek, majd a megrajzolt mintákból nyomódúc készült. Ezekkel pólókat és vászontáskákat díszíthettek, így a kertben látott formák és élőlények egy egészen más módon is tovább élhettek.

A délelőtt végére a talaj már jóval több volt annál, amin járunk vagy amibe növényeket ültetünk. Egy élő rendszerként kezdtünk ránézni, amelyben növények, állatok, lebomló szerves anyag, víz és talaj kapcsolódik egymáshoz. Talán ez volt a nap legfontosabb tapasztalata is: ha közelebb hajolunk ahhoz, ami első pillantásra jelentéktelennek tűnik, egy egész világ tárulhat fel előttünk.
Köszönjük Lazányi Eszternek, a Magyar Biológiai Társaságnak és a MetszésPontnak ezt a tartalmas, élményekben gazdag délelőttöt!
