Amikor szeptemberben elültettük az Ötpacsirta kert új őszi ciklámenjeit (Cyclamen hederifolium ‘Pink Silver’), rögtön feltűntek különös virágaik. A hosszú, vékony kocsányon lefelé bókoló virágok szirmai éppen az ellenkező irányba, felfelé hajlanak. Mintha a virág kifordult volna önmagából. Néhány nappal később egy másik furcsaságot is észrevettünk. Az egyik növény tövében egy virágkocsány szinte szabályos csigavonalba tekeredett, a spirál közepén pedig apró, gömbölyödő tokot fedeztünk fel. Mi történik itt? Miért tekeredik fel a ciklámen virágkocsánya?
Egy különös őszi virág
A ciklámen virága már önmagában is megér egy közelebbi pillantást. A virág lefelé bókol, miközben öt sziromlevele erősen hátrahajlik és felfelé mutat. Ettől kapja azt a jellegzetes, kissé kifordított formáját, amelyről a ciklámeneket olyan könnyű felismerni.
Az Ötpacsirta kertbe ültetett őszi ciklámen (Cyclamen hederifolium) ráadásul akkor virágzik, amikor sok más növény már a télre készül. Virágai nyár végétől őszig jelennek meg, gyakran még azelőtt, hogy a levelei teljesen kifejlődnének. A levelek később bontakoznak ki, és ezüstös rajzolatukkal télen is díszítik a növényt.
És éppen itt kezdődik az a történet, amely miatt mi is újra lehajoltunk hozzá. Mi történik a virággal, amikor elvirágzik?
Mi történik az elnyílt virággal?
A virágzás befejeződésével a ciklámen újabb különös mutatványba kezd. Ha a virágot sikeresen megporozzák, fejlődésnek indul a termés, az addig hosszú és egyenes virágkocsány pedig lassan spirálba csavarodik.
A Cyclamen hederifolium kocsánya egyre szorosabban tekeredik fel, miközben a fejlődő termést közelebb húzza a talaj felszínéhez. A virág helyén ekkor már egy gömbölyödő magtok növekszik.
Pontosan ezt kaptuk lencsevégre az Ötpacsirta kertben: a rózsaszín virág már eltűnt, a helyén pedig ott maradt a feltekeredett kocsány, közepén a fejlődő magtokkal.
Az elvirágzott ciklámen kocsánya spirálba tekeredik, közepén a fejlődő magtokkal.
Hogyan indulnak útnak a magok?
A spirálba tekeredett kocsány közepén a toktermés még hosszú hónapokon át fejlődik. A magok rendszerint a következő nyár elejére vagy közepére érnek be. Amikor a tok felnyílik, szabaddá válnak a ragadós, tápanyagban gazdag résszel rendelkező magok. Ekkor jelenhetnek meg a ciklámen meglepő segítőtársai: a hangyák. A hangyákat a magon található tápanyagdús rész vonzza. Elcipelik a magot, elfogyasztják róla ezt a számukra értékes részt, magát a magot azonban rendszerint sértetlenül hagyják. Így az az anyanövénytől távolabb kerülhet. Egy ősszel megcsodált rózsaszín virág történetének tehát a föld közelében folytatódó spirál, egy érlelődő magtok és végül még a hangyák is szereplői lehetnek.
Szárnyak, horgok és állati segítőtársak
Ha egyszer elkezdjük figyelni őket, ősszel szinte mindenütt utazásra kész magokat és terméseket találunk. A növényeknek ugyanis ugyanazt a feladatot kell megoldaniuk: hogyan juttassák el a magjaikat olyan helyre, ahol azokból új növény fejlődhet?
A megoldások meglepően sokfélék. A juhar termése apró szárnyával pörögve ereszkedik lefelé, és a szél messzebbre sodorhatja. A gyermekláncfű magjait finom repítőszőrök emelik a levegőbe. Más növények horgokkal kapaszkodnak az állatok szőrébe – vagy éppen a ruhánkba. A húsos, színes termések madarakat és más állatokat csalogatnak, amelyek szintén segíthetnek a magok továbbjutásában.
A ciklámen egészen más utat választ: a talaj közelébe húzza a termését, magjainak terjesztésében pedig a hangyák is segíthetnek.
Ha ősszel sétálunk a kertben, egy parkban vagy az erdőben, érdemes ezért nemcsak a színes leveleket nézni. A termések és magok formája sokszor már önmagában elárul valamit arról, hogyan készülnek az utazásra.
Próbáljátok ki! – Magnyomozás egy őszi sétán
Keressetek egy séta során három különböző termést vagy magot. Mielőtt utánanéznétek, próbáljátok megfejteni pusztán a formájuk alapján, hogyan juthatnak messzebb az anyanövénytől. Nézzétek meg őket közelről! Van rajtuk szárny, repítőszőr vagy apró horog? Húsos termés veszi körül a magot? Gondoljátok végig, hogy a szél, egy madár, egy hangya vagy más állat segítheti-e az útját. Ha megvan a saját megfejtésetek, ellenőrizzétek növényhatározóban vagy más megbízható forrásban.
És közben érdemes a földre is lenézni. Lehet, hogy egy egészen apró részletből indul majd a következő nyomozásunk.